Alvászavar:
Többnyire stressz-túlterhelésre, illetve szorongásos, depressziós problémák esetén jelentkező alváshiány. Elalvási zavar esetén sokan órákig forgolódnak, míg álomba tudnak merülni. Gyakran nehéz letenni a napi stresszt, a gondok, aggodalmak pedig sokszor este aktiválódnak. Átalvási zavar inkább idősekre, depressziós betegekre jellemző. Gyors elalvás után a pihenés felszínessé válik. Korán és fáradtan ébrednek.

Asszertív tréning:
A sikeres konfliktuskezelés tanulható, gyakorolható technikáit tartalmazza. Célja a magabiztos önérvényesítés.

Autogén tréning:
A túlfeszített vegetatív idegrendszer ellazításának önálló és megtanulható folyamata. Napi fél órás gyakorlása jótékony regeneráló hatású.

Burn-out (Kiégés szindróma) :
Az intenzív mentális igénybevételnek kitett munkaterületeken dolgozók kimerülése. A munkájában korábban érdeklődő dolgozó hitét, céljait, fejlődési vágyait elveszti. Hatékonysága zuhan, minden feladatát nyűgnek érzi. Gyakran testi betegségek jelennek meg.

Coaching:
Vezetői készségfejlesztés.

Családterápia:
A párral vagy az egész családdal közösen folytatott pszichoterápiás munka. Nem csupán az egyén, hanem az egész családi rendszer működésének a megsegítése a cél. A cél nem a probléma felelősének, a "bűnbaknak" a kutatása. A családterápia arra irányul, a valamikor jól működő érzelmek, energiák újra az összefogás felé mutassanak. A közös munka megsegítheti a család életét a kölcsönös feszültségekből egy pozitív spirál felé.

Csapatépítő tréning:
Munkahelyi teamek átmozgatása, a dolgozók egymás közti és a szervezet felé való kapcsolatának fejlesztése érdekében. A felszínre hozható belső erőforrások jobb közérzetet és hatékonyabb munkaaktivitást eredményeznek.

Depresszió:
Tartósan nyomott hangulat jellemzi. A beteg az örömök , a célok, az élet értelmének elvesztését éli meg átmenetileg. Kiút mintha nem lenne, a jövő reménytelen. Járhat fáradékonysággal, vagy épp ellenkezőleg, belső nyugtalansággal, ingerlékenységgel.

Fóbia:
Bénító szorongás egyes tárgyaktól, tömegtől vagy közlekedéstől. A beteg ezen helyzeteket nagy veszteségek árán is kikerüli. Súlyos esetben élete teljesen beszűkülhet.

Hypnózis:
Az éber állapotban kevéssé hozzáférhető belső emlékek, erőforrások, tudás a lelki fejlődés, gyógyulás érdekében elérhetővé válik. A beteg képes saját segítő potenciálját felhasználni. Módosult tudatállapotban végzett pszichoterápia.

Kommunikációs tréning:
A magánéleti és a professzionális kommunikáció is tanulható, fejleszthető készségekből épül fel. Ezek élményszerű, biztonságos megismerése és gyakorlása után hétköznapi szinten is könnyen alkalmazható tudás szerezhető.

Krízis:
Az emberi élet során kikerülhetetlen változások, veszteségek során a korábbi működéseink már egy az egyben nem alkalmazhatók. Az új alternatívák kidolgozásáig terjedő szakasz járhat nagy belső szenvedéssel, akár önpusztítással. Minden krízis megoldható lefelé és fölfelé. Amennyiben tapasztaltabban, megerősödve tudunk válságunkon túljutni, érettebben és magasabb szinten élhetjük tovább életünket.

NLP:
Egy konkrét problematika intenzív, fókuszált átkeretezésével, a pszichés megoldókapacitás átmozgatásával dolgozó, akcióorientált irányzat.

Önismeret:
Belső lelki működéseink, dinamikánk, energiáink tudatosítása. Hasonlatképp a sportolót tudom említeni, akinek alapvető, hogy tisztába legyen erősségeivel, amire építhet, és gyenge pontjaival, amit fejlesztenie kell.

Pánik:
Rohamokban, váratlanul jelentkező, megsemmisítő erejű szorongás. Bár szervileg eltérés nem található, mégis többnyire halálfélelemmel jár. Pl. infarktustól, agyvérzéstől, elájulástól való félelem. Intenzív vegetatív tünetek kísérik, mint szívdobogás, mellkasi fájdalom, nehézlégzés, izzadás, remegés, a lábak elgyöngülése. Elhanyagolt esetben gyakran vezet a tömegtől, közlekedéstől való félelemhez.

Pszichoszomatikus betegség:
Olyan testi betegség, melynek oka döntően pszichés eredetű. A megoldatlan lelki problémák egyéni hajlamnak megfelelően jelentkezhetnek testi tünet formájában.

Pszichoterápia:
Lélekterápiás, segítő beavatkozások összessége. Közös vonásuk a személyiség erősítése, fejlesztése, célja az egyén számára kínzó probléma megoldása. Technikailag a lehetőségek tárháza igen széles, a cél viszont közös:a belső harmónia elérése. Semmiképp nem tanácsadásról van szó. Lényege a szembenézés nehézségeinkkel, a belső fejlődés. A terapeuta mintegy kíséri páciensét, feladata egy katalizátorhoz hasonlítható.

Relaxáció:
Ellazulás, megnyugvás, megpihenés. A civilizált ember mintha elveszítette volna azt a természetes, önregeneráló képességét, ami nagyszüleink életének még természetes részét alkotta. Tanulható, fejleszthető készség. Rendszeres gyakorlása már sejtszinten is igazolható változásokat indít el.

Relaxációs terápiák:
Több irányzat összefoglaló neve. Az autogén tréning, progresszív relaxáció mellett ide sorolhatók az imaginatív, belső képekkel dolgozó szimbólumterápiák.
Hatásuk nem csupán a testi-lelki ellazulás elérése, hanem a belső önszabályozás harmonizálása, végső soron a személyiségfejlődés elősegítése. Építkező jellegű terápiák, ahol a cél nem betegséghiányként, hanem felépülésként, egészségessé válásként, kibontakozásként van megfogalmazva.

Stressz:
Az élet során az embert érő behatások, igénybevételek (stresszorok) által kiváltott élettani reakció, mely az idegrendszeren túl az egész szervezetet érintheti. Önmagában nem negatív fogalom, az élet természetes velejárója. Amennyiben azonban az egyén tűrőképességét meghaladja, állandó feszültséghez, a belső egyensúly borulásához, kimerüléshez vezethet. A stressz jellemzője, hogy hatása összeadódhat: Sok apró frusztráció hatása felhalmozódva olyan belső rongálást végezhet, mint egy súlyos tragédia megélése önmagában.

Szociális fóbia:
Emberek előtt való megnyilvánuláskor, nyilvános helyeken megjelenő kínzó, bénító szorongás. A hétköznapi „zavarban vagyok” érzés elhatalmasodik az egyénen, azt éli meg, mindenki őt figyeli, mintha rajta nevetnének. Elpirulás, szemlesütés, sutaság, a kezek tétova rakosgatása gyakori tünete. Különösen erőssé válhat tömegben, szereplés előtt, esetleg társas étkezéseknél. Kamaszkorban természetes lehet, de rögzülése esetén keservessé teheti az emberi kapcsolatokat. Különösen a szakmai előmenetelt, illetve a másik nemmel való kapcsolatot zavarhatja meg.

Szorongás:
Tárgynélküli félelem. A hirtelen, robbanásszerűen, rövid időre jelentkező szorongásra példa a Pánik betegség. Az állandó szorongásra példa a folyamatos készenlétben élő ember, aki „soha nem tud nyugodtan hátradőlni a székben”.

Szupervízió:
Elsősorban a munkaszemélyiség karbantartását, fejlesztését, a munkahatékonyság növelését szolgáló folyamat. Formailag létezik egyéni és csoportos szupervízió.